Horváth Jenő

Jencike az élet értelméről, a világmindenség határtalan nagy kérdéseiről és a parizeres zsemléről szól. nem, igazából nem szól semmiről. ez csak a beteg agyam szüleményeiből végtelenségig kifordított, az értelem szikrájától gondosan megtisztított, elemi, egyetemes, abszurd, groteszk, realisztikus, természetfeletti, emberfeletti, színtiszta, makulátlan hülyeség. a valósággal való mindennemű egyezés, és esetlegesen előforduló értelmes megszólalások csupán a képzelet játékai.

Jencike határidőnaplója

április 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

2011.03.20. 00:26 konec

japanese movie marathon.

nagy tisztelettel köszöntöm a kedves olvasókat (és Istvánt)!

tegnap volt szerencsém a japán filmművészet két gyöngyszemét megcsodálni. komoly agykárosodást szenvedtem, de állapotom stabil és nem vagyok életveszélyben.

az alábbiakban a két filmről röviden...

 

Machine Girl

alaptörténetünk egy félkezű lány körül forog, aki bosszút áll öccse gyilkosain. ezt nem akárhogyan teszi, mint egy gépfegyverrel (később láncfűrésszel) kombinált művégtag felhasználásával. mindeközben rengeteg vér folyik és rengeteg hulla keletkezik.

 

Robo Geisha

ahogy a címből is sejthető, robot gésákkal van dolgunk. főhősnőnk és nővére egy elit bérgyilkos robot gésa hadsereg tagjai, akik egy gonosz cégnek dolgoznak. ám egy nap minden megváltozik és megindul a háború, hogy véget vessenek az emberrablásoknak és a világelpusztítási terveknek. közben van savas tengu-tej, seggből előlövellő katanák, gésatankok, járkáló kastélyok, és parókába épített napalm.

 

ajánlom, hogy mindenki pótolja, aki még nem látta őket. klasszikusok.

mélységes szeretettel:

KL

Szólj hozzá!


2011.03.20. 00:10 konec

fuck the world.

elegem van. fuck you. fuck everybody. fuck everything. fuck all.

azt hittem magam mögött hagytam ezt az egészet, és mégsem.

megijedtem. idegen gondolatok, elvárások és tettek örvényébe kerültem, vérből és húsból próbáltam magamnak tutajt építeni és menekülni. de minden egyes darabbal, amit magamhoz húztam, csak beljebb kerültem csak az örvénybe.

és mégis azt hittem, kifelé evezek.

annyi jó és annyi új férkőzött a lelkem közelébe, de én megpróbáltam elzárkózni. cserébe bemásztak a bőröm alá, és elérték azokat a kis sötét dolgokat, amiről mindenki azt hiszi, mélyre zár magában. de ez nem igaz. elég csak a felszínt megkarcolni, és ott vannak. és mi szeretjük őket előhozni, de nem merjük. vagy talán csak fokozni akarjuk titkon az érzést, hogy végre jól esik, ha nem is szabad.

fuck all.

minek a színjáték. minek a rossz maszk, húsból és vérből.

elhajítom a hófehér álcát, és kiszabadul a lélek minden szürke árnyalatával az összeeszkábált húsbörtönből.

azt fogom csinálni, amit szeretnék: ugrok egy nagyot és hagyom, hogy a szél oda cibáljon, ahova akar, mint egy letépett vitorlát. és jól fog esni.

and not a single fuck was given that day.

tisztelettel:

KL

Szólj hozzá!


2011.02.17. 19:35 konec

little story.

na összeszedem magam, és lehorgonyzok kicsit itt a valóságnak nevezett sártengerben és megpróbálom gondolataimat összeszedni, hogy a t. olvasóknak (és Istvánnak) összehozzak egy jó kis esti mesét.

az icipici bab.

egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás tengerin (igen, kukorica. ne lepődjél meg nagyon) is túl, ahol a kurta farkú mazsola (igen, ez is egy növény. ez most ilyen lesz) túr, élt egyszer egy icipici babocska.

egész nap nem csinált semmit, csak a haverokkal lógott. így teltek el hetek és hónapok, de egyszer a babok királya, az óriás vörös bab megelégelte az icipici bab henyélését, és így szólott:

-icipici bab. már rohadtul elegem van, hogy egész nap itt esz a fene. azt akarom, hogy csináljál végre valami babhoz méltóan hasznos dolgot, és hozz büszkeséget hatalmas birodalmunkra. úgyhogy eredj innen.

agy hát az icipici bab felpakolt a kis batyújába. volt nála bablé és hamuban sült bab. (kicsit kannibalisztikus közösség a baboké, de hát nincsen tökéletes állam.) útra kelt tehát az icipici bab, ellovagolt a naplementébe szilaj bablovacskáján.

sok-sok babkilométert hagyott maga mögött, míg végül elfáradt, és leült egy tó partjára megpihenni. ott ücsörgött a tó partján egész éjjel. reggel felébredve földbe gyökerezett a lába (szószerint). ott állt előtte minden idők leghíresebb babja, babbuddha. a a babbhizmus (babvilág legnépszerűbb és legnépesebb vallása. népszerűségéért és elterjettségéért részben az államvallássá nyilvánítása felelős, de már a történelem előtti időkben is komoly hívőtábort tudhatott magáénak. alapvető tana, hogy haláluk után a babok az örök bablevesbe kerülnek, ahol találkoznak őseikkel és a babok isteneivel egy örök körforgásban.) alapítója és szentéletű profétája.

-icipici bab. eljutottál utad céljához. itt most földbe gyökerezett lábbal te leszel az új babbirodalom megalapítója. rád bízták hatalmas babisteneink az új világ eljövetelének megalapozását. tudom ez a mondat nyelvtanilag már bonyolult neked, de a lényeg, hogy te most itt hatalmas babfává (igen fa. nem érdekel, hogy a baba nem fa!) válsz és dicső babok sokaságának leszel őse és hazája.

az icipici bab nem szólt semmit. mert nem tudott beszélni, hiszen csak egy bab. ottmaradt és évszakok teltek el.

az őreg ősz óriás vörös bab szomorúan ült trónján. régóta nem hallott az icipici babról és úgy vélte halálba küldte szeretett 349146198. gyermekét. azonban követek érkeztek az öreg királyhoz és jó híreket hoztak. a babbirodalom óriási hódításairól regéltek, melyeket az icipici babnak köszönhettek. a király nagyon megőrült és nemzeti hőssé avatta az icipici babot. még nemzeti ünnepet is csinált neki. amikor minden babnak munkaszüneti nap volt (amely komoly bevételkiesést jelentett a babkonzervexportnak, amelre a babkirályság épült, de ez a királyt nem érdekelte, mer boldog volt). és így az icipici bab dicsőséges sorsát beteljesítve a legnagyobb babok közé emelkedett.

itt a vége, fuss el véle.

tanulság: a bab kurvajó!

mély odaadással:

KL

Szólj hozzá!

Címkék: mese


süti beállítások módosítása