mégegyszer
türelmetlenség lebeg vörös szemeidben,
zsilettpengék úsznak az űtőereidben,
meglovagolják a vörös vérsejteket,
rodeoznak körbe, mint egy elcseszett díszmenet.
csak hajtasz, csak keresel. megállás nincsen.
hogy pihenjél és szórakozz!? nincs az az isten!
ki megadhatná neked, amit tőle vársz.
felfal majd egy szörny, ha választ nem találsz.
győzni fogsz akkor is, ha a véred veszik.
kis szobádban cigizel, ha odakint esik.
veszélyes az élet, de unalmas a halál,
ha mégis fáj a semmi, hát tűrj, s ne kiabálj.
a végzetről és szenvedésről ócska dalt írhatsz,
ha nem tetszik a népnek, majd leköpnek, és sírhatsz.
kész életed története, készen vagyok én is.
szívtam már eleget, de hajt valami mégis.
egy fal előtt állok, akadálynak magas,
lehetetlen talán, de nincsen panasz.
ha megmászni nem lehet, majd alatta ások,
és leszarom, ha emiatt le is néznek mások.
KL
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.